A lány mosolya még jobban elterült az arcán .Majd megfogva Itachi karját magával húzta .Aki ettől elpirult .

Izumi:Gyerünk Itachi kun! - mondta boldogan.

****

Hamarosan egy tó mellett ücsörögve beszélgetek .A szél csak úgy süvítet de őket nem zavarta.Csak egymást tanulmányozták .Hirtelen csend telepedett rájuk ami már nagyon zavaró volt .Végül a lány törte meg a hirtelen beállt csendet.

Izumi:Hé figyelj Itachi kun!! Azért hívtalak most ,hogy egy kis időt töltsünk el kettesben.Szeretném megköszönni ,hogy tegnap megmenteted az életem .S némi habozás után a lány ismét megszólalt .

Izumi:Na és azt is el szeretném mondani ,hogy szeretlek - mondta ki gondolkozás nélkül .

Itachi ha lehet még jobban megdöbbent meg sem tudott szólalni.Amit a lány rosszul értelmezett ezért készült felállni,hogy elfuthason amilyen gyorsan csak tud.Könnyei már el eredtek de mielőtt felállt volna és elfutott volna Itachi karja megakadályozzata ebben . Izumi rá nézet s olyat látott benne amit nem gondolt volna ,hogy látni fog.Itachi szemei gyengédséget tükröztek.

Itachi :Izumi én .....- nyögte a fiú .

Izumi kezébe fogta a puha selymes arcát ,és apró lágy puszit nyomot a döbbent fiú szájára .Miután a lány elszakította tőle az ajkát halkan bűnbánóan megszólalt .

Izumi:Ne haragudj Itachi kun tudom nem kellett volna de én így szerettem volna megköszönni ,hogy megmenteted az életem.

Folytatása következik